17-rész

Fejembe nyilaló fájdalomra keltem fel,és hirtelen nem tudtam hogy hol vagyok.Körülnéztem a szobába és megláttam az ágyam mellett csipogó gépet,amiről sejtettem hogy kórházban vagyok.Aztán kezdtek vissza térni az emlékeim a meccsről.Az ágyam mellett alvó Liam-ra néztem aki még álmában is fogta a kezem.A szobában nem csak ketten voltunk,hanem Zayn is ott volt,az aki ablak alatt lévő széket foglalta el,egy másik székre dőlve aludt.De még mindig iszonyatosan jól nézett ki,haja most is tökéletesen be volt állítva.Végig néztem magamon,és megláttam a gipszbe rakott kezemet,amit idáig nem is vettem észre.A torkom iszonyatosan kapart,szükségem volt vízre,ha csak egy korty is az.Nem tudom mióta fekhetek itt,és mióta nem ittam.Elkezdtem köhögni,hátha valamelyikük felébred,aminek hamarosan eredménye lett.Zayn gesztenye barna szemeit rám vezette és mélyen belenézett a szememben.Mérhetelen örömöt véltem felfedezni tekintetében,amitől én is akaratlanul elmosolyodtam.Felállt,és az ágyhoz sietett.Nem várta meg míg valamelyikőnk  megszólal,gyorsan magához rántott és hozzám bújt.Fejét a nyak hajlatomba fúrta,és úgy szívta be mélyen a levegőt,amitől minden porcikám megremegett,érezte ő is,amin halkan nevetett,de nem tette szóvá.
-Jól vagy?Nem fáj valamid?Nincs szükséged valamire?-tolt el magától és ült le az ágy szélére.
-A fejem még mindig hasogat,de már megmaradok-húztam ki magam;-viszont egy pohár vizet kérnék.-amint kimondta már a kezembe is adta a kis műanyag pohárkát,aminek a tartalmát másod percek alatt ittam meg,és raktam az ágy mellett lévő kis asztalra.
-Mi történt?-kérdeztem Zaynt.-miután már vissza ült az ágyra.
-Agyrázkódást kaptál és eltört a kezed-mutatott a jobb karomra.
-Szerencséd volt hogy ennyivel megúsztad,ahhoz képest hogy mekkorát estél,szerencse hogy itt vagy- mondta majd meg fogta a szabad kezem.
-Mióta vagyok itt?- kérdtem és egyre jobban féltem a választól.
-Egy hete,de nekünk,mintha az örökké lett volna.De most már minden rendben lesz-biztatott-
-Liam-mel mi van?-
-Mióta bekerültél nem hajlandó haza menni,csak addig míg lezuhanyzik,de már jön is vissza.-
-Anya?-kérdeztem,mikor már rájöttem hogy hogy aggódhatott-
-Azután szóltunk neki,miután már stabilizálták az állapotodat,már csak azt vártuk hogy felkelj.De ő is itt volt pár napig.-
-És te-böktem felé-hogy vagy?-
-Most már jól mert már beszéltünk,te felkeltél,és bele nézhetek abba a gyönyörű szép szemedbe - mondta,én pedig éreztem,már szinte hallottam hogy egyre gyorsabban ver a szívem.
-Meddig kell ágyban maradnom?egy kicsit unom,már elülöm a fenekemet.-mondtam és felakartam állni,de Zayn nem hagyta.
-Ezzel várjuk meg Liam-et,oké?-
-Jó,de utána lemehetek a büfébe?Nem is tudom mióta nem ettem normálisat-merültem a gondolataimba ismét.
-Ha fel kell Liam és ha megengedi akkor igen-fel tartotta mutató ujját-lemehetünk-javított ki.
-Emma!Emma,hát fel keltél?Végre!Már azt hittem ez sosem fog bekövetkezni.-mondta a bátyám,és rögtön oda jött hozzám,és ölelgetett meg.
-Már le akartam menn..-nem tudtam befejezni , mert Zayn közbeszólt.-Akartunk.-javított ki ismét.Amin mi csak elmosolyodtunk Zayn-el,ebben ellenben Liam nem így  tett.


                                        Halihóó!!!

                    Nagyon sajnálom hogy csak most hozok részt,ilyen   későn .Ezentúl próbálok már hamarabb részt hozni,és remélem tetszenek a részek.


                                                                          Puszi :*

Felhívás!

                Sziasztok!
 Bocsi hogy már régen hoztam részt,de igyekszem majd ezen változtatni.Ezután ha minden jól megy,rendszeresen kerülnek majd fel részek.A következő rész már 'gyártás' alatt van.Ezúton azt szeretném kérni tőletek hogy írjatok véleményt,jöhet hideg-meleg,csak érdekelne hogy egyáltalán megéri-e folytatnom.
    
                              Puszi :*

16-rész

                                          Emma***

                                             1 hét múlva

 Az,az egy hét nagyon gyorsan eltelt.Majdnem  mindennap edzésre kellet mennem,de sokat voltam Lisával és Zayn-el is.Ebből kifolyólag már én is tudom hogy valamilyen formában kötődöm Zaynhez,ha ezt még nem mindig akarom bevallani magamnak sem.
Most itt állok remegő lábakkal a pálya szélénél és várom hogy elkezdjék a himnuszt.Lisa azt mondta hogy lesz egy meglepetése,de fogalmam sincs róla hogy most éppen hol van.A nagy várakozás közepette,végre meghallottam a himnusz dalát,ismerős volt a hangjuk,fejem az énekesek (?) felé fordítottam..A pálya közepén Lisa és Justin énekelt.Ott álltam tátott szájjal és csak néztem őket.Akkor ez volt Lisa meglepetése.Mire fel fogtam hogy mi is volt ez az egész már a pályára kellett menni,és már nem tudtam beszélni a többiekkel.Hát igen,mindenkinek itt kell lennie,mert ők ragaszkodtak hozzá.Mármint az 1D fiúkra értem.Ott ülnek mind az öten az első sorban,9-es számmal a pólójukon.Mivel az a szám van a mezemen.Zaynre pillantottam aki küldött egy biztató mosolyt,de engem nem nyugtatott meg.Hajtott a bizonyítási vágy.Eddig sosem volt ilyen,hogy izgultam volna,de most nagyon beparáztam.A bíró megfújta a sípot és elkezdődött a meccs.


                   ***

A meccsből már nem sok volt hátra kb. 10-perc,és nyerésre álltunk.Az idő huzamosan telt,és még lett volna idő berúgni egyet. A labda hozzám került és elkezdtem futni a kapu felé,nem volt senki a kapunál,szóval szabad utat kaptam.Ollózni akartam.Csak az egy kicsit más kép sikerült,mert rosszul értem el,és sajnos nem talpal sikerült földet érnem.Az egész testem a földre hullt,mint egy rongy baba,sikításra időm nem volt.
A levegőt szaporábban vettem,és már szédültem is (nagyon). A füvet markolásztam,próbáltam felülni,de nem sikerült.Mindenem fájt.A nézőtérre néztem,láttam hogy Liamék őrült tempóban felém futnak.A látásom elhomályosult,és már alig bírtam nyitva tartani a szemem.Még éreztem hogy a többiek rázogatják a vállam,és hallottam hogy Lisa elkezd sírni.De utána már semmit nem észleltem.
 

                 Csokiii!!!!  


       Bocsi hogy ilyen későn hoztam a részt,de ezután próbálom egy kicsit gyakrabban hozni.Remélem tetszik a rész,és az előzőek is.Arra szeretnélek kérni titeket hogy kommenteljetek.
                       Puszi! 


                   

15-rész

                                                               Zayn***




Nem hiszem el...hogy lehetek ilyen szerencsétlen,ki mondtam hangosan hogy szeretem,és még hallotta is.Na ez szép,gratulálok Zayn.Rá néztem Emmára,akinek megállt a szájában a kaja.Aztán vártam hogy mit is fog szólni az én nagy 'szerelmi vallomásomhoz'. De csak ott ült és nézett maga elé,szerintem még elfelejtett levegőt is venni.Most egyáltalán nem tudom hogy mit csináljak...Azt nem mondhatom hogy csak barátilag szeretem mert nem úgy van.Hiába az előbb már rosszul voltam a kajától,lassan elkezdtem nyammogni egy szendvicsen.Mindketten a fákat néztük,hátha találunk benne valami érdekeset,de én nem találtam benne semmi újat felfedezni rajta.De aztán megszólalt végre Emma.-Zayn...Sajnálom.. -suttogta, miközben az arcom figyelte. Hirtelen lettem dühös magamra, amiért elmondtam. Várnom kellett volna de ahelyett, hogy magyarázkodtam volna, csak bólintottam.-Zayn! Nézz rám!-mondta szinte könyörgő hangon,ami már szinte nekem fájt.


                     Emma***


Gesztenye barna szemét rám szegezte,és én mélyen bele néztem abba.-Nem azt mondtam hogy hogy egyáltalán nem érzek semmit,csak még nem azt ami te,de senki nem mondta azt hogy nem is fogok,ezért ne legyél ideges-mondtam neki és végig simítottam a karján,ő pedig felsóhajtott.-Na gyere-mondtam neki és lehúztam a takaróra.Mire már egy kicsit jobb kedvel törökülésbe vágta lábait.Miközben mosolyogva belepillantott a kosárba,de aztán hamar le is fagyott róla.-Megetted a kaja háromnegyedét?-kérdezte és elröhögte magát.-Mond,hogy fér beléd ennyi kaja?-kérdezte felvont szemöldökkel,de még mindig ott volt az arcán az a nagy vigyor,ami kezdett idegesíteni,mert hogy az én 'étkezési' szokásaimról beszélgetünk.-És mióta focizol?-kérdezte mosolyogva,avval a mosollyal amibe egyre jobban beleszeretek.Hát még régen Liammel kezdtem el,és foci felé hajoltam,ő meg az éneklés felé,na meg a birkózáshoz.-adtam meg neki a logikus választ.És most legközelebb mikor lesz meccsetek-'tudakolta'.
-Jövőhét Szerda,mához egy hét-mondtam.


                     Holaa!!
    Meghoztam az új részt,aminek remélem 
    örültök.Amint láthattátok nem lett
    valami hosszú,mert próbáltam hamar
    hozni.S egyben szeretnék hatalmas
    köszönetet mondani legjobb
    barátnőm-nek,aki már szinte
    testvérem.Hogy biztatott,és a sok
    segítséget is.Nem tudom hogy fogom
    meghálálni.Köszönöm Oven! Kíváncsi vagyok
    a véleményetekre és kérlek
    kommenteljetek. 
                         Puszi!: Mia         

                  

14-rész

                     Zayn***

 Vártam és vártam hogy végre mehessek Emmmáért hogy elvigyem randizni.Ezelőtt soha nem izgultam,de most nagyon.Arra gondoltam hogy elmehetnénk piknikezni.A kosarat már össze készítettem,magyarul telepakoltam mindenféle kajával,ami ehető.Megnéztem az időt és már annyit mutatott amennyit kellet és elindultam Emmához.Nem olyan sokszor találkoztam még vele de már most bele zúgtam.Aminek szerintem Liam kevésbé örül.Nem vagyok olyan hogy első látásra szerelmes,de mikor őt megpillantottam,tudtam hogy Ő kell nekem.Van benne valami különleges.Ami vonz.Az úton csak rajta járt az eszem,nem mintha máskor nem ő volna a fő téma az eszembe.Kék,hosszú hajától csak még csodálatosabb,sőt még focizik is.Elég makacs is. Ami egy kicsit sem zavar,mert ő Emma.Meg fogtam az isten lábát,az biztos.Gondolataimon halványan elmosolyodom. Mikor oda érek a házához,gyorsan kipattanok a kocsimból,bezárom,és becsöngetek.Mosolyogva nyitja ki az ajtót,és beljebb invitál.-Pillanat és mehetünk,csak felkapom gyorsan a cipőmet-mondta de addigra már az egyiket fel vette.Addig végig tudtam nézni rajta.Egy fekete csőnadrágot vett fel,ami hosszabítja lábait,engem meg az őrületbe kerget vele és  egy fehér hosszabított,fél vállas felsővel párosította.Nem nagyon öltözött ki,de nekem így is a legcsodálatosabb.Beszálltunk a kocsiba és elindultunk egy parkba.Nem sokszor voltam még ott,de már messziről is megfogja az embert a táj.Nem csak Emma.Kiszálltunk és én a csomagtartóhoz siettem .Először egy kendőt vettem ki.-Nem mondod komolyan hogy még a szememet is be kell kötni?-kérdezte mosolyogva.-De hogy nem!-vágtam rá nevetve.-Na gyere ide és hagy kössem be-mondtam neki és a kezemmel közelebb 'invitáltam'.-De most miért nem láthatom?-kezdett el nyafogni,habár így is cuki (?) volt.-Mert meglepetés,az meglepetés.Szóval addig nem veheted le a kendőt amíg nem szólok.Rendben?-kérdeztem és ismét elröhögtem magam a semmin.-Rendben.-sóhajtott végül fel.Kivettem a kosarat is és elindultunk egy fa közelébe.

Nem bírt várni így elég hamar levettem róla a 'szemfedőt'. Mikor megpillantotta a 'rózsaszínlevelű' fát (nem tudom a nevét) egy hatalmas mosoly ült ki az arcára,és szerintem még levegőt is elfelejtett venni,amitől az én kicsi szívem is egyszer-kétszer félre vert (Oven ne értsd félre XD).
-Na mit szólsz?-kérdeztem, és elkezdtem le teríteni a takarót.-Ez,egyszerűen gyönyörű!. Káprázatos!,és egyben meseszép is.-mondta ki egy szuszra,azt ami először a nyelvére jött.


                     Emma***

Zayn mikor levette a szemfedőt ,egy mese szép táj, és fa tárult elém.Soha nem láttam ahhoz hasonlót.Rózsaszín levelű fáról még csak nem is hallottam (mondjuk az az én hibám...). -Na mit szólsz?-kérdezte és leterítette a takarót,és a piknikes kosarat az ölébe vette.Azt miért nem láttam eddig.Elhoz egy gyönyörű helyre és még kaját is hoz.Ő egy Isten.Abban biztos vagyok.gondolataimon csak elmosolyodom.Majd bevillan hogy kérdezett valamit,és válaszolni kéne rá.-Ez,egyszerűen gyönyörű!. Káprázatos!,és egyben meseszép is.-fejeztem be a mondandómat.Leültem én is pont vele szemeben,így pontosan ráláttam arcára.Minden féléről beszélgettünk,ha komoly volt akkor fa arccal hallgattuk egymást,de ha vicces sztori került sor akkor szakadtunk a nevetéstől,miközben ettünk is.Tudunk vagy tudunk? Zayn egy idő után már abba hagyta az evést,mert már kezdet rosszul lenni,az anyag mennyiségétől.Én nem,én mindig eszek.Ha unatkozok,ha éhes vagyok,vagy ha egyedül vagyok akkor is,ugyan mindegy mennyit eszek,le futom,vagy ha nem akkor nagyon-nagyon elhízom.Ez így tök jó! Én itt eszek,Zayn meg nézi.-Nem tudom hogy te hogy bírsz ennyit enni,én már ha ránézek rosszul vagyok-mondta és inkább elfordította a fejét és vissza (?).-Nem tudom! Szeretek enni!Habár így is elfogok hízni...-és elkezdtem a kezemmel mutogatni magam körül egy hordót,és megint bele haraptam a szendvicsembe. -Én nekem így is úgy is tökéletes vagy,úgy szeretlek ahogy vagy-mondta ki,de csak aztán esett le neki hogy mit is mondott,és nekem pedig meg fagyott az ereimben a vér.Nekem csak egy mondaton járt az eszem,az hogy Zayn szeret.Ezt nem hiszem el,de most komolyan.Több ezer lány csorgatja a  nyálát,és neki pedig én kellek.Oké!,azt hiszem sokkot kaptam.

13-rész

                                                                    Emma***


Elég morcosan keltem mivel,Lisa már itt volt hajnali 8-kor,és rátapadt a csengőre.-Szia Lisa!Mit keresel itt ilyen korán?-kérdeztem és a kezembe ásítottam egyet.-Justin most indult el,szóval most kell utána menni.Szóval gyorsan kapd össze magad és siessünk!-jelentette ki határozottan,inkább nem szóltam semmit mert féltem hogy fej nélkül fogok a kocsiban ülni.A hamar elkészülés háromnegyed órába telt,de nekem még az is kevés volt hogy kellően megelégedjek magammal. Nem tudom hogy történt de tudtuk követni Justint.Egy ékszer boltba ment,de nem tudtam elképzelni minek.Ránéztem Lisára aki már falfehérré sápadt,aszt hittem itt ájul el mellettem.Egy jó félórán belül kijött és egy közeli kávézót vett úti célnak,ahová mi is követtük.Gyorsan elküldtük a címet Hayleynek hogy hova kell jönnie,és mi pedig vártunk hogy történjen valami.10 perc elteltével egy vörös hajú lány lépett be.Először nem ismert meg minket a parókától és a ruhától,de miután elkezdtem mutogatni neki hogy mi vagyunk azok leült mellénk.Tehát ő Hayley.Be vallom egész csinos lány,nem csodálkozom hogy Lisa direkt őt hívta.-Tehát! eljátszom mennyire bejön nekem,kérdezősködök,majd fájdalmad búcsú utána lelépek?-kérdezte mosolyogva,de mi nem mosolyogtunk.Lisa direkt háttal ült Justinnak hogy valamit hát ha hall.Hayley célba vette Justint és leült a szembe lévő székre,és elkezdtek beszélgetni,elég jól játsza a szerepét a csaj...Minden féléről beszélgetnek,de nem lényegesekről.De aztán megakadt a fülünk (?) valamin.-Van barátnőd?-kérdezte az emberünk,mi pedig lélegzet visszafojtva vártuk a válaszát.-Nekem hercegnőm van!-jelentette ki,amire Lisa még jobban lesápadt.Nem hiszem el hogy nem esik le neki hogy róla beszél Justin.egy hirtelen mozdulattal kopogtatta meg a hátát Lisának,aki levegőt elfelejtett venni.-Nem hiszem el!-kezd el morgolódni.-Lisa,remélem hogy leesett hogy rólad beszéltem- mondta neki Justin.Lisa feje pár perc múlva pirosra váltott,aminek nagyon örültem mert már legalább nem akart rosszul lenni.-Nem akarok senkit megbántani,de ez a nyomozósdi nem áll jól nektek,s már 5-perc alatt le is buktatok.Egy magánnyomozó sírva szaladt volna el-mondta Justin.-Nem hiszem el hogy ilyen könnyen lebuktuunk,pedig azt hittem tökéletes az álca.-morgolódtam most már én is.Megnéztem  az időt,ami már 12:26 percet mutatott,aminek már nagyon örültem mert nem sokára találkozok Zaynnel.-Na jó szerelmes pár sok boldogságot,most hogy nincs semmi para,és lépek-mondtam és felálltam és mindkettőjüknek adtam két puszit.-Várj! Én is megyek!-és már fel is pattant és lépett mellém-Na akkor sziasztok!-nem vártuk meg válaszukat,csak kiléptünk az ajtón.-Szerencsés Lisa hogy egy fiút fogott ki-mondta mosolyogva Hayley.-Jah, az biztos-mondtam ki.Mi is elbúcsúztunk és elindultam haza fele.Végig azon gondolkoztam hogy mit is vegyek fel.

12-rész ~Nyomozás~

                                                               Zayn***
 A válasza igen volt aminek mérhetetlenül örültem,nem tudtam nagyobb örömöt elképzelni.Még egy kicsit beszélgettünk hogy hol is lesz,meg mikor,de aztán álomra hajtottuk fejünket.Reggel a hajam össze vissza állt,amit el is kezdtem igazgatni,míg Emma aludta.Aztán felnyújtotta kezét és megfogta az enyémet és mindkettőnkét maga mellé helyezte.



                                                                  Emma***


Ma végre haza megyünk és nem kell itt nyomorognunk a fiúkkal.Az össze pakolás sokkal gyorsabban ment mint a kipakolás.Gyorsan össze dobtuk a cuccunkat és el is indultunk.Az út kb másfél órás volt,aminek én kevésbé örültem.Megbeszéltük hogy Zaynnel holnap megyünk majd randizni,de azt hogy hova azt nem mondta el.
Lisával megbeszéltük délután hogy délután találkozunk,így a délután járt az agyam mert kíváncsi voltam hogy mit akar mondani,a hangjában hallottam hogy ideges.Miután kitettük őket ,felszaladtam a szobámba,és átöltöztem.sietősen csináltam magamnak egy kis 'vacsorát'.A délután végig az járt a fejemben hogy mit akarhat mondani,azt mondta hogy sürgős és fontos.Lehet hogy terhes gondoltam magamban.áááá nem hiszem.Megnéztem az időt és már indultam is a kávézóba ahová megbeszéltük a találkozót.A kávézó nincs messze csak 5 perc gyalog.Miután megláttuk egymást gyors puszival köszöntöttük egy mást,és leadtuk a rendelésünket.Na mi volt az a sürgős ami nem várhatott?-kérdeztem komolyra fordítva a szót,és megérkeztem a kávénk is.-Aszt hiszem Justin megcsal-én pedig majdnem félre nyeltem,láttam rajta hogy egy kő esett le a válláról hogy elmondta.-Miből gondolod-kérdeztem és inkább leraktam a kávét,ne hogy még félre nyeljek itt.-sokszor elmegy és nem mondja hogy hova,egy-két órára kiesik.A múltkor azt mondta hogy megy stúdiózni,aztán másnap azt mondta hogy előző nap a haverjával talákozott.Látom rajta hogy valamit titkol,de nem tudom kiszedni belőle.-szemeim elkerekedtek szavai hallatán,nem hinném hogy Justin megcsalná,amióta ismerem ők a tökéletes pár,és látszik Justinon hogy szereti Lisát.De ha mégis megcsalja,addig élt Justin....-Nem hinném hogy megcsalna,szeret téged-mondtam neki és bátorítóan megfogtam a kezét.-De hogy biztos legyünk benne,arra gondoltam hogy felbérelhetnénk valakit.-mondta komolyan.Amire én azt hittem először hogy viccel,de nem.-Mikor?Vagy most mi a terved főnökasszony?-kérdeztem,mert bármit csinál én mellette leszek.-Felbérelünk egy lányt,és rá állítjuk Justinra,és közben figyeljük hogy ő mit lép,mert ha egy flörtnél Justin többet akar vagy egyeltalán letagadja hogy van barátnője...-mondta és erre még jobban elszomorodott.-Bízok Justinban de ha valaki bogarat ültet az ember fülében akkor az már ott is marad-mondta.és megitta a kávéja maradékát.-És kit hívhatnánk fel?-kérdeztem és erősen gondolkoztam a saját kérdésemen.-Van egy lány akit még egy koncerten ismertem meg,itt lakik közelben,szerintem fel is hívom-mondta és tárcsázni  kezdte a számot.Megbeszéltük hogy holnap délelőtt kiderítjük hogy mi is Justinnak az a nagy titka.Elköszöntünk egymástól és mindketten külömböző irányt vettünk célba.Hulla fáradtam értem haza,a lábam is lejártam,pláne magassarkúban.Átvettem a pizsamám és bedőltem az ágyba és így aludtam el.

11-rész

Nem az zavart hogy Zaynnel kell aludnom hanem az hogy eldöntötték nélkülem.Liam inkább nem szólt semmit vissza,mert tudta hogy velem felesleges veszekedni.Lisák csak rám mosolyogtak és együtt érzőn nézett rám.Nagyon megnyugtatott.Elég hamar este lett és feküdtünk is le,de én nem tudtam aludni,mert nagyon fáztam.Nagyon reméltem hogy Zayn nem hallja vacogásom.


                           Zayn***

Nem bírtam tovább hallgatni azt hogy a lány aki nagyon tetszik itt fagy meg mellettem.Nem érdekelt hogy mi lesz holnap a következménye tettemnek.Óvatosan felé fordultam és a takaró alatt a derekára tettem kezemet és úgy öleltem átk,elég szorosan vontam magamhoz.-Nem bírtam hallgatni azt ahogy vacog a fogad-mondtam neki és a körülményekhez képest elmosolyodtam.
-köszönöm - momndta és ő is elmosolyodott.minnél közelebb akartam tudni magamhoz.-Sokat jelent-mondta ki és ő is közelebb csúszott pedig már nem nagyon tudott.Hirtelen ötlet vezérelt és adtam az arcára egy puszit,erre ő csak elmosolyodott.


                           Emma***


Szorosan tartott engem,ami elég jól esett valjuk be.Megakartam fordulni,látni akartam az arcát.Elkezdtem ficánkolni és megfordultam,így beletudtam nézni gyönyörű gesztenye barna szemeibe.Nem tudtam semmit kiolvasni igéző szemeiből.Szorosan a nyaka köré fontam karomat és közelebb(már amennyire lehetett) bújtam hozzá.Ő mindkét a kezét a hátamra vezette,és úgy húzott közelebb magához.Egy darabig így feküdtünk csak hallgattuk egymás levegővételét vételét.Majd egy kis idő múlva Így szólt-tudom hogy nem rég ismertük meg egymást,de szeretnélek meg ismerni.-mondta én pedig ott kaptam sokkot,majd folytatta,-szóval lenne kedved eljönni velem randizni-bökte ki végül.Végig a szemembe nézve.Nem hittem el hogy mit kérdezett, nem hittem ez pont velem történik meg.Magamban elégrendesen kiújjong-tam magam és szólásra nyitottam a számat.

10-rész

                                                                Emma***

 Lepakoltuk a cuccainkat és elmentek a fiúk tűzifát szerezni,mi azt pedig mondtuk hogy begyújtjuk a tüzet mi,Lisával.Már egy ideje elmentek a fiúk mi még minid itt röhögünk a szerencsétlenségünkön és próbáljuk közben begyújtani a tüzet.Kisebb nagyobb sikerrel.Mi még mindig a tűzet csináltuk ,mikor a fiúk visszaértek.Ők nem röhögtek csak mosolyogtak és normálisan beszélgettek,mi ehhez képest megvoltunk kergülve (?). Egy idő után már felajánlották hogy segítenek de mi elutasítottunk,de ők csak beszéltek-beszéltek bennem pedig egyre ment föl a pumpa .Amit észre vehettek mert inkább csendben maradtak.Mi elvoltunk Lisával,csak röhögtünk ,pedig már a kész kellet volna lenni vele.A fiúk fogták magukat és elkezdték felállítani a sátrat. Ami persze nekik ment 10-perc alatt.Egy ideig az volt a baj hogy nem akart begyúlni a tűz,most meg az hogy túlságosan égett.Annyira,hogy azt hittük mindjárt begyúl itt mellettünk a sátor.Lisával egymásra néztünk és egyszerre röhögtük el magunkat,és inkább ráhagytuk a fiúkra.Mi a dolgunkat elvégeztük vagyis begyújtottuk a  tüzet,most már kínlódjanak vele ők.Mi inkább gyorsan elsattyogtunk onnan gyorsan,előkészíteni a mályva cukrot.


                              ***

Szerencsére a fiúk nem gyújtották a be a sátrunkat,pedig nekünk ment volna 5-perc alatt.Nem mondanám mi Lisával sok mályva cukrot ettünk,mert hol a fele valahogy lesült és leszakadt,vagy éppenséggel feketére égettük őket.Elég hamar meguntuk a pocséklást így csak a tűz körül ültünk és énekeltünk,amit persze mindenki tudott csak én nem.Szóval én nem énekeltem. Ami persze nekik is feltűnt. Miközben énekeltek a többiek,én végig Zayn-t néztem. Valami nagyon megfogott benne,nem sokat beszéltünk a nap folyamán,de éreztem hogy hogy néz,mert a tekintete szinte lyukat égetett a hátamban.De nem szóltam,pedig már egy kicsit untam. Nem tudtam hogy mit rajtam ennyire, pedig semmi olyan nincs rajtam,sőt még annyira szép sem vagyok.Mindegy szó nélkül hagytam,ezt úgy sem tudom neki megtiltani.


                             *** 

Nagyon hamar besötétedett és fáradtunk el.Mondjuk Lisával inkább abba hogy kiröhögtük a belünket.A fiúk meg abban hogy rakták a tüzet meg a nagy sátor építésben.Még a többiek nem mondták hogy ki kivel alszik.Lisáról tudtam hogy Justinnal fog aludni.De a többieket nem tudtam,így így megkérdeztem Liamet.Mivel csak  két két személyes sátor van
-Liam! Alszunk együtt?-kérdeztem és reménykedtem hogy a válasza igen lesz.
-Bocsi,de már mondtam Niallnek hogy vele alszom (?),mert fél az erdőben.
-Oké,de akkor kivel aludjak?-ráncoltam a homlokom.-Mert ez úgy lett volna jó nem,ha én veled alszok? -mondtam még mindig sokkolva.A saját testvére nem akar velem aludni,de kedves.
- öhhmm....arra gondoltunk akkor aludhatnál Zaynnel.-mondta ki köhögést játszva.
-Hogy mi?Ezt most nem mondod komolyan-mondtam ki a kelleténél kicsit hangosabban.És minden szempár rám szegeződött.

9-rész ~A kikapcsolódás~

                                                                       Emma***


Zayn állt az ajtó előtt ás nem tudtam elképzelni mit keres itt.Tegnap este is meglepett most meg még jobban. Kinyitottam az ajtót és így szólta,.-Szia,Zayn! Hát te mit keresel itt?-kérdeztem.
-Szia! Csak gondoltam megnézlek-mondta mosolyogva.Hogy tud mindig mosolyogni?Nekem már kiállna a szám(ne értsétek félre).
-Hát most már jobban vagyok szerencsére,de ma inkább  nem mentem be.-mondtam és most már én is mosolyogtam.-Akkor oké,hoztam kaját ha kell- mondta és fel emelte a bal karját amiben a Kínai volt.Amit elfogadtam ,pedig csináltam reggelit, és még azt sem tudtam elfogyasztani.Beljebb invitáltam és megkínáltam enni,innivalóval,amit most kivételesen elfogadott.Kevés ideje ismerjük egymást de már most kötődöm hozzá.Nem tudom mi lesz a jövőben,de szerintem elég jelentősen szerepelni fog benne Zayn.Ő észre vette a bambulásomat és a kezét kezdte el húzni fel-le a szemem előtt(?).-Bocsi,nem figyeltem mit mondtál?-kérdeztem zavarodottan.-Arra gondoltam hogy lesz nektek érettségi szünet és elmehetnénk sátorozni ki az erdőbe-mondta mosolyogva.-Mármint,én,Harry ,Niall , Louis és Liam,meg jöhetne Justin meg Lisa is.Úgysem tudtok egymás nélkül élni.-mondta vigyorogva.Erre nem nagyon tudtam mit mondani,de tetszett az ötlet.Sokáig gondolkoztam hogy mit mondjak de végül megszólaltam.-felőlem rendben,még megkérdezem akkor Lisáékat is-mondtam mosolyogva.
Még egy kicsit beszélgettünk utána Zayn hazament.

                            ***

Délután Lisa át hozta a 'leckét',ami senkit nem érdekelt.Na mindegy,aztán bevillant hogy mit mondott Zayn és megkérdeztem Lisát.
-Jövő héten úgy is lesz érettségi szünetünk,azt mondta Zayn hogy menjünk sátorozni jönnek a fiúk is meg jöhetne Justin is.-mondtam neki szinte már visítva,és kiemelve a Zayn nevét.
-Mondom Jussnak és szerintem mehetünk-mondta ő is nevetve.Megnéztünk egy filmet aztán Lisa haza ment,mert Justinnal találkozik,kikísértem és felmentem az emeletre.




                          1 hét múlva***



Végre! Ideértünk és nem kell tovább a fiúkkal egy autóban lenni.Ne értsétek félre mindegyikőjükkel el vagyok meg minden,de azok amit ők csinálnak az úton az hihetelen.Nem bírtak viselkedni.Lisával nem győztünk rájuk szólni,amit egy idő után meguntak,és mi is, és végül mi is elröhögtük magunkat.A bátyámról ne is beszéljünk soha nem ismertem ilyennek,azt tudtam hogy hülye ennyire,ez mikor zavarodott meg.
-Elsem hiszem hogy végre ide értünk-jelentettem ki elég hangosan hogy a többiek is hallják.-

8-rész

                                                                        Zayn***

Muszáj volt tudnom hogy mi van vele,nem tudtam volna úgy lefeküdni,hogy tudom rosszul van,bár nem tudok neki segíteni.Fogtam magam és elindultam Emmához.Félve,de becsengettem ,mikor meg láttam a Emmát az ajtó felé csoszogni,aki valljuk be elég ramatyul nézett ki,de ezt nem mondtam neki csak mosolyogtam.Kinyitotta ajtót,de a fejére értetlenség ült ki.
-Szia!te mit keresel itt ilyenkor?-kérdezte.
- Szia! csak jöttem megnézni a  nagy beteget-mondtam neki mosolyogva.Mintha lefagyott volna úgy állt az ajtó előtt,és szerintem valamin igen csak gondolkozott,és megrázta a fejét.Erre nem tudtam mit mondani értettlen fejet vágtam.
-Már jobban vagyok-mondta őszintének tűnő arccal. 
-Akkor jó,nem tudtam volna elaludni,úgy hogy tudom neked nincs jó éjszakád.-mondtam fülig érő mosollyal.
-Mész?vagy maradsz?mert akkor gyere beljebb esetleg-
ajánlotta fel,én pedig válasz nélkül beléptem az előtérbe.Beljebb mentünk és a konyhába vettük az irányt,bár Emma ránézni nem tudott a kajára megkínált engem szendviccsel meg süteménnyel amit én illem tudóan elutasítottam.-Mit csináljunk?-kérdeztem.-Nézünk filmet-mondta ki és elindult a szekrény felé ment.-Múltkor vettem egy jó horror filmet,megnézhetnénk azt.



                             Emma***


Megnéztünk pár filmet, és Zayn még  mindig ott volt.Ennek örültem hogy törődik velem,de az hogy így lát annak kevésbé. Egy kicsit még mindig émelyegtem de már nem volt vészes.Az este film nézéssel hamar eltelt.Miután meg néztünk egy jó pár filmet,Zayn elbúcsúzott és haza ment.Bedőltem az ágyba és azonnal az álom kerített hatalmába.Reggel dobtam egy SMS-t Lisának hogy ma nem megyek.Mára nem terveztem semmit  csinálni,esetleg főzök egy kis kaját és meg megnézek pár filmet.A kaját gyorsan megfőztem és leültem enni.Ekkor váratlan vendég érkezett.

7-rész

                                                                    Zayn szemszög***

 Mikor kiértünk a stadionba, arra számítottam hogy ez is ugyan olyan lesz mint a többi,de amikor már a lányok a focipályára léptek,már akkor kitünt egy lány,mivel kék haja volt,már akkor különlegesnek éreztem őt de még nem is beszéltem vele.A meccs elég jól sikerült,amilyeneket rúgott az a kék hajú lány,t
tátva maradta szám a csodálkozástól,ilyet egy kb 155 cm magasságú lány hogy tud rúgni?de most komolyan...A meccs végén elmentem megkeresni azt a kék hajú lányt,de  nem kellet sokáig kutatnom,mert sietősen belém jött.Felnézett rám avval a világos kék szemével,amivel elszédített,ő is csak nézett engem,és én is őt,így állhattunk pár percig aztán megtörte a csendet.
-Szia,bocsi hogy beléd mentem,csak nagyon sietek,és csak egy pillanatig nem figyeltem -kezdett bocsánatot kérni.
Amire semmi szükség nem volt.
-Semmi baj-jelentettem ki mosolyogva.
-Akkor oké,ne de most mennem kell mert a bátyámmal találkozok a meg a haverokkal-mondta és már indulni akart,de én visszarántottam.
-Te vagy Liamnak a huga?-kérdeztem tátott szájjal,az mondta Liam hogy különleges meg minden,de az hogy kék a haja...ez tetszik.
-Igen,de most már tényleg mennem kell,mert várnak.-mondta sietősen.
-Én vagyok Zayn,Zayn Malik-mondtam neki vigyorogva,amitől persze ő megszólalni nem tudott.
-Gyere menjünk együtt vissza-mondtam vártam a válaszát,vagyis azt hogy igent mondjon.
-oké akkor menjünk együtt - egyezett bele,és elindultunk. 


                                Emma***

 Miután vissza mentünk a többiekhez,elmentünk egy cukrázdába megünnepelni a győzelmünket.Délután folyamán megettem 'pár' süteményt.Nem szeretek sokat enni de a sütit azt nagyon szeretem,bár nem nagyon látszik rajtam.A többiek csak néztek a 4. tányér sütinél hogy,hogy a fenébe fér belém ennyi.Miután én is éreztem hogy elég,és a többiek befejezték a rajtam való röhögést,megkértem Liamet hogy vigyen haza,mert elég rosszul érzem magam.Elbúcsúztunk a többiektől és elindultunk.Az úton Liam egész végig kérdezősködött,hogy mi van Zaynel,tetszik-e,amire nem is válaszoltam,nem azért mert nem akartam,hanem azért mert tudtam,mert a rosszul létem csak fokozódott.Imádkoztam hogy legalább hazáig bírjam ki.Miután kitett lakáshoz felkísért,én pedig annyit bírtam kinyögni hogy:-Majd beszélünk!Légy jó4-mondtam neki és elkezdtem futni a mosdó felé,mert a sütieim háromnegyede kikívánt jönni.Miután már kiadtam azt is amit még délelőtt ettem,már 'kicsit' jobban voltam,na de ezt az estét sem fogom elfelejteni egyhamar.De a java még csak most kezdődött,mivel csengettek,nem bírtam elképzelni hogy ki lehet az ilyenkor.Nagy nehezen ki vánszorogtam magam a mosdóból és az ajtó felé siettem,bár ne tettem volna.Az ajtóban Zayn áll,nem tudtam elképzelni mit keres itt ilyenkor,végig néztem magamon hogy,hogy is nézek ki,és aztán ajtót nyitottam.
-Szia!Te mit keresel itt ilyenkor?-kérdeztem mert nem tudtam elképzelni hogy pont ő itt van ilyenkor.
-Szia! csak jöttem megnézni a  nagy beteget-mondta mosolyogva.Amit én nem nagyon tudtam felfogni épp ésszel.Egyszerűen eljön ide és megnézi hogy vagyok,ezek szerint érdeklem.Én kedvelem őt,de ő is engem? nem tudom,ma megvagyok hülyülve,és megráztam a fejem,amire Zayn értetlen fejet vágott.
-Már jobban vagyok-mondtam őszintén.
-Akkor jó,nem tudtam volna elaludni,úgy hogy tudom neked nincs jó éjszakád.-mondta már szinte mosolyogva.
-Mész?vagy maradsz?mert akkor gyere beljebb esetleg-ajánlottam fel.Válasz helyet csak belépett az előtérbe.  

6-rész ~Bizalom~

Levegőt is alig mertem venni.A többiek csak néztek,egyikőjük sem szólalt meg,de végül Liam törte meg a csendet.
-Ő,itt a hugom Emma-mutatott  rám és előhúzott a háta mögül.A többiek mosolyogva fogadtak,így én is elkezdtem mosolyogni -Sziasztok!-mondtam hangosan,bár kevésbé erőteljesen hangzódhatott.-Szia-köszöntek kórusban.-Én Harry vagyok-mutatott magára-Ő Niall,aki mindig a konyhában van,Zayn nincs itthon mert elment Perrievel.Ő pedig itt mellettem louis.-mutogatott körbe mindenkin.A hamar beilleszkedés nem az én stílusom,sem nem is nagyon megy,de úgy érzem Louisékkal elégrendesen kijövök.Délután megnéztünk pár filmet,de az utolsó után megszólaltam.-Jövő héten lesz egy meccsünk,és arra gondoltam hogy eljöhetnétek ti is,ha bár Zyant még nem ismerem csak látásból jöjjön ő is-mondtam nekik szinte vigyorogva-oké,ott leszünk mind az öten,mondták majdnem egyszerre.-Na de nekem most mennem kell,mert holnap suli-mondtam és szedelődzködni kezdtem.Haza felé vezető úton,be sem állt a szám,folyamatosan csak mondtam-mondtam.Amin Liam persze szét röhögte magát.Este egy öleléssel elváltunk,aztán külön folytatjuk az utunkat.Este még egy kicsit skypoltunk Lisával,azután valamelyikőnk be aludt,nem tudom hogy melyikőnk.


                           Reggel***


Elég korán keltem szóval arra gondoltam hogy csinálok egy kis meleg kaját,mivel mindig hideg szendvicset eszek.Mire suliba kellet mennem addigra már befejeztem az étkezést.Össze szedtem a cuccom és el is indultam.Lisával megbeszéltük hogy most a sulinál találkozunk mivel őt Justin vitte.



                         A meccs napja***


A napok huzamosan teltek,és a meccs napja közeledett,minden nap beszéltünk Liammel,és Lisával is.Most hogy itt ülök az öltözőben és várom hogy elkezdődjön a meccs.Végre eljött az idő és pályára léphettünk.Körbe néztem hogy megpillantsak egy-két ismerős arcot,és meg is találtam őket.Ma bizonyítani akartam a bátyámnak,és a többieknek is,hogy nem véletlenül kaptam én az ösztöndíjat.Boldog voltam hogy,hogy a bátyám és a barátaim is itt vannak,főleg Lisa hogy képes volt elrángatni még Justint is  a meccsre,nem tudják hogy mennyit jelentenek nekem.Lisával hiába csak pár hete ismerjük csak egymást,szinte már a testvérem,kire az életemet is rámerném bízni.A többiekkel  a pályára léptünk
                    

                           ***

Soha nem gondoltam volna hogy egy ilyen meccset mi megnyerhetünk.Az álás 5-1 volt a mi javunkra. 
Az öltöző mindenféle öröm kiáltásoktól zengett.
Miután átöltöztünk lementem a többiekhez,és azt terveztük hogy elmegyünk és megiszunk valamit. De út közben belém jött egy fiú,aki elég jól nézett ki,megszólalni nem tudtam.

5-rész ~Ismerős idegen~

                                                                     Emma***

Elsem hiszem hogy holnap találkozok Liammel.Miután kiörültem magam,a konyhában tevékenykedtem,csináltam magamnak gyorsan kaját.Szendviccsel a kezemben indultam útnak, vagyis a football pálya felé.Mire oda értem persze már megettem,eléggé hülyén nézett volna ki ha kajával a kezemben megjelentem volna.Sietősen mentem oda a többiekhez,hogy elmondják a tervet.A többiek elég jól fogadtak a csapatban. Az edzés 2 órát tartott,de az is elég hamar eltelt.Nem tudom mi van mostanság,elég hamar elrepül az idő.Haza felé elkezdett zuhogni az eső,gondolhattátok mennyire örültem neki,így hazáig futnom kellet.Nem elég nekem ezdésen eleget futni,még haza is kell...
Miután hazaértem és megszárítkoztam,leültem egy kicsit a laptopommal az ölemben az ágyra. Épp egy One Direction koncertet néztem,mikor eszembe jutott hogy még nem küldtem el Liamnek a címem.Fogtam a telefonom és bepötyögtem a betűket,kikerestem a telefon számát és küldtem is. Félórán keresztül néztem a koncerteket, hallgattam a zenéjüket ,és igazat megvalva egyre jobban tetszett. Soha nem utáltam őket de nem is voltam Directioner.Még egy darabig laptopoztam aztán inkább félra raktam,mert néha már elbóbiskoltam,és amúgy is holnap kelni kell,mivel suli.
   

                       Reggel***


Nagy dörömbölésre keltem föl,nem tudtam elképzelni, hogy ki a jó isten az hajnalban,bár az időt nem néztem meg csak elindultam az ajtó irányába,hogy végre megszüntessem a zajt. Lassacskán oda érek és kinyitom. Teljesen másra gondoltam,mint aki előttem állt,és ő nem más volt mint Lisa.
-Szia,Lisa.Hát te,mit keresel itt?-kérdeztem még mindig megdöbbenve.
-Mit keresek itt? Már rég suliban kéne lennünk-mondta halál komolya arcal.Tényleg elfelejtettem megnézni az időt,és most itt állok egy száll pizsamában,az ajtóban,és nézek a ki a fejemből.Hát ez jó!.Villámgyorsasággal szaladtam föl az emeltre,és kaptam elő valami felvehető göncöt,minden este szoktam kikészíteni reggelre ruhát,de tegnap hogy eláztam elfelejtettem.
Gyorsan elkészültem és a táskámért nyúltam hogy felvegyem a fotelból,és már ki is léptem a szobából.Lesiettem a lépcsőn,miközben majdnem kitörtem a nyakam,mert megbotlottam.Ez a reggel is jó.Ügyes vagy Emma ezt is ügyesen elszúrtad.Nagy nehezen leértem.Miután mind a ketten épségben kiléptünk a házból,nagyot sóhajtottam.De még mindig elfelejtettem megnézni azt a nyavalyás időt,így hát Lisát kérdeztem meg.-Még 10 percünk maradt,fussunk így pár perc késéssel még megússzuk.- mondtam neki,és a vállamra kaptam a táskát és futni kezdtem,nyomomban Lisával,akinek nem nagyon tetszett az ötlet.A késést megúsztuk,mert a tanár is késett,én pedig az idő alatt,hálálkodtam Lisának,hogy átjött és szólt.A nagyon gyorsan eltelt én pedig vártam,hogy értem jöjjön Liam.Megbeszéltük hogy 3-ra értem jön,és már 2:50-van nem hiszem el,hogy 3-év után újra láthatom a bátyámat.10- később viszont csöngettek.rohantam ajtót nyitni.Meg láttam már a folyósóról,és pedig annál jobban szaladtam.Az ajtónál  mély levegőt vettem és kinyitottam,féltem hogy mit fog szólni a hajamra.Kinyitottam az ajtót de ő csak értettlenül nézett rám mintha szellemet látott volna,így hát nekem kellet cselekedni.Megfogtam magam és egyenesen a nyakába ugrottam az örömtől.-Szia Bátyus! Mi az nem ismersz fel? Vagy mi van? Lefagytál? gyere beljebb-mondtam neki és beljebb invitáltam 
a kezemmel.



                           Liam*** 

Félve csengettem be az állítólagos hugom 'lakásába'. Értettlenül kezdtem nézni és érezni magam mikor az ajtó felé kék hajú lány elkezdett felém szökdécselni.Kinyitotta az ajtó és a nyakamba  ugrott,majdnem szó szerint,de szerencsére nem.Szia Bátyus! Mi az nem ismersz fel? Vagy mi van? gyere beljebb-invitált be,és kezével is elkezdett hadonászni.Ekkor esett le hogy mit mondott,én az ő bátyja? ki zárt! De látta rajtam a kifejezéseket és így szólt.-Én vagyok az Emma!csak befestettem a hajam meg levágattam.-mondta mosolyogva.A meglepődöttségtől köpni nyelni nem tudtam,nem hiszem el hogy ő az. A hugom így néz ki? Nem lehet igaz,mi lett a hosszú szőke hajával,és a szemét is hogy festi,nagyon dúrva. Látta rajtam hogy még mindig nem hiszem el hogy ő lenne a kis hugicám,így elkezdett egy csomó emléket felidézni,amiről csak ketten tudunk.A mi testvér dolgunk olyan volt mintha a legjobb barátok lettünk volna,de én elkezdtem az énekesi karrieremet így Londonba kellet költöznöm,otthagyva őt és anyát. Ahogy mesélt egyre jobban kezdtem neki hinni.Egyszer csak olyat mondott amit tényleg csak mi ketten tudtuk,és szigorún titkos.Előtört bennem a felismerés és hosszan,szorosan magamhoz öleltem. Miután bebizonyosodtam hogy ő a hugom és nem vitték el az ufók a testét,beljebb mentem,amíg ő felvette a táskáját.Arra gondoltam hogy bemutatom a többieknek is,és majd ott kifaggatjuk.Nagyon jól esett újra beszélgetni vele.Mondjuk a haja egy kicsit (nagyon) furcsa,elfogadható .Míg a 1D ház felé tartottunk úgy gondolom beavatom tervembe,miszerint bemutatom a többieknek.-Em,arra gondoltam hogy bemutathatnálak a többieknek.-mondtam neki mosolyogva,de neki erre mondatra lefagyott.-De most miért? Elfognak ítélni a hajam miatt,mert hogy,hogy néz ki-kezdett el mmindenfeléről hadoválni .-nem,nem fognak,mert mindegyik nagyon jó arc,majd te is meglátod.Nagy sóhajjal bele egyezett. Jó 5-perc múlva már a ház előtt álltunk,és nyitottam az ajtót.Befelé menet megfogta a kezem Emma,és még szorította is,ezzel csak az a baj hogy nagyon erős,egy lányhoz képest.Mindenki a nappaliban űlt ha jól láttam,így köhintenem kellet hogy figyeljenek ide,vagyis ránk.Emma inkább a hátam mögé állt.A fiúk megláttak és gyorsan fel is álltak,és oda rohantak hozzánk.

4-rész ~ "A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz; a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz. A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél; a barát az álom, mit éberen kerestél. A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van; a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban. A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát; a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát. A barát egy csillag, mit az éj varázsol; a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol. A barát a láng, mely kitáncol a tűzből; a barát az emlék, mit szívedben őrzöl. A barát is csak ember,s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik...

Reggel tényleg nehezen keltünk fel,mert egész éjszaka fent voltunk.Nagy nehezen kikecmeregtünk az ágyból,ki ténferegtünk a konyhába enni.Megreggelizünk,és gyorsan elkészültünk,indulhattunk suliba.Az oda vezető utat végig nevettünk,a semmin.Jól indul a nap.
-Sziasztok -köszöntünk a többiknek.
-Sziasztok -köszöntek vissza,mi pedig beléptünk a suliba.
Mikor beérünk a terembe abban a pillanatban szólalt meg a csengő,szóval épp időben.Levágódtunk a padba és úgy vártuk a tanárt.Első óránk matek volt,mi persze azt sem tudtuk hogy milyen nyelven beszél,így ezen is röhögtünk egy sort,mint minden máson is.
-Délután mit csinálsz?-kérdeztem Lisától.
-Ma Justinnal találkozom - mondta és egy kicsit elpirult.
-Nekem meg ma lesz az első edzésem a lányokkal,kíváncsi vagyok hogy milyenek lesznek a többiek-mondtam neki mosolyogva.
Lisa az egyetlen lány akivel jól kijövök.Lisa ő olyan barátnő akiről mindig is álmodtam,még kevés ideje vagyunk barátok,de érzem ez egy életre szól.Ha neki kell segítség vagy bármi más,szó nélkül számíthat rám,és ez szerintem így van ez fordítva is,feltétel nélkül megbízok benne.  „A barátaid a szíved egy része, ha kitépnék őket, holtan esnél össze.”

Ma kivételesen  Ashley-ék nem nagyon szóltak be. A sulinak 'hamar' vége lett.Órák után kifelé lépkedtük a suliból Lisával.Megálltunk az épület előtt és ott beszélgettünk.Az útcába bekanyarodott egy fekete autó és közeledett felénk.Hírtelen megállt és kiszált belőle egy fiatal srác és Lisához lépett,és megcsókolta.Ekkor esett le hogy ő.Ő justin Bieber,a nagy sztár.Nem utálom,sőt még néha meg is hallgatom a számait,de nagy Belieber sem vagyok. Felém fordult és kezét nyújtotta felém,a másikkal Lisa kezét fogta.

-Justin Bieber-mondta moslyogva

-Emma Payne-mondtam neki és kezet ráztam vele.

Össze ráncolta homlokát,mintha gondolkozott volna,és mintha megvilágosodott volna,megszólalt.

-Te vagy Liam Paynenak a húga-kérdezte.

-Igen, ha bár már elég rég láttam,mivel mindig úton vannak a többiekkel,bár velük még nem találkoztam csak koncerteken,vagy tv-ben-válaszoltam neki elég  hosszan.

-Még hogy-hogy nem találkoztatok?itt vannak ők is Londonban-mondta.

-Tényleg?Juj de jó!-csillant fel a szemen-és letörölhetettlen vigyor ült ki az arcomra.

még beszéltünk egy két szót de utána leléptek,és én is haza mentem.    

                       Liam Payne szemszög***

Fáradtam léptünk be a lakásba.Egésznap stúdióztunk és ide.oda kellet szaladgálnunk.Ledőltem a kanapéra míg Niallék a konyhát.Már majdnem aludtam,mikor a telefonom elkezdett csörögni.A kijelzőn a hugom száma villogott.Nem sokáig haboztam és felvettem.

-Szia hugi! - szóltam bele elég hangosan ahoz hogy a többiek is meghallják.-Szia Liam-szólt bele élesen.-Hogy vagy?-kérdezte 

-Elvagyok.Nagyon hiányoztok,te?-kérdeztem vissza.

-Hát..megvagyok,de azon hogy hiányzunk azon lehet segíteni-mondta, és lehetett hallani a hangján hogy mosolyog.-Ezt hogy értetted?-kérdeztem lélegzetfolytva. 

-Úgy ahogy mondtam. Én most Londonban vagyok.-Mondta ki egy szuszra.De én felfogni sem tudtam mit mondott.De aztán lassan sikerült.

-Mi?te Londonban?mégis mit keresel itt?.-raktam fel a kérdéseket,a többiek csak hallgatták a beszélgetésünket,mert időközben kihangosítottam a mobilt.

-Ösztöndíjjal kijöhettem,félévtől vagyok kint.-mondta büszkén az ösztöndíjszót. -Büszke vagyok rád rád kis hugicám - mondtam neki mosolyogva.

-Valamikor talkozhatnánk -dobtam fel az ötletet ami először jutott eszembe.

-oké,benne vagyok,mikor?-kérdezte

-Ma jó neked?-remélve hogy igent mond 

-Ma sajnos nem,mert foci edzésem lesz,majd holnap nem jó,-mondta egykicsit letörve.

-Még mindig focizol?azt hittem már abba hagytad,de akkor jó a holnap-mondtam neki.-persze,mért hagytam volna abba?az,az életem,hol találkozzunk?-kérdezte,hogy tudjunk a egyeztetni.  

-Most hol laksz?és akkor érted megyek. -mondtam neki

-Majd SMS-ben elküldöm a címem,de most mennem kell,szia-mondta és bontotta a vonalat.Megsem várva a válaszomat.Körbe néztem és láttam a körülöttem lévőket,mindannyian vigyorogtak.

-Holnap jön a hugom,szóval viselkedjetek emberin-mondtam nekik röhögve.Az este nem kellet minket ringatni,mert eléggé elfáradtunk a mai nap folyamán.

3-rész

Reggel a telefonom pittyegésére keltem föl.Morogva elindultam a fürdőszoba felé.és elintéztem a szokásos reggeli rutinom.Gyorsan kiválasztottam a mára tervezett szettemet,és fel is kaptam. Leszaladtam a lépcsőn,egyenesen a konyhába,és leültem az asztalhoz. Megreggeliztem és elindultam suliba. Az oda vezető úton zenét hallgattam. A suliba belépve kellemetlen érzés fogott el,nem szeretek sok idegen között lenni.Fölmentem az emeletre és néztem hol lehet az én osztályom,pár percig csak néztem a szanaszét,és végül  megakadt a szemem a '69'-es termen,az lesz az enyém.Megálltam az ajtó előtt,nagy levegőt vettem és beléptem.Hirtelen minden szempár rászegeződött.
-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva,körbe néztem.Megakadt a szemem egy igen szivárványba öltözött lányon,aki elég kedvesen mosolygott.Körülöttem a lévők engem néztek biztosan a hajam miatt,mivel kék. A lányok szerencsére nem nagyon vannak az osztályba,azok is elég kényesnek tüntek.Fiú elég sokan vannak,és ha jól láttam,eléggé összehaverkodtak. Szerintem a fiúkkal elég jól kifogok velük jönni.
-Szia!-köszöntek kórusban.Erre én csak elmosolyodtam.
-Hogy hívnak? hány éves vagy?-zúdították rám a sok a kérdést.
-Emma Payne vagyok,és 15 éves -mondtam még mindig mosolyogva.
-És honnan jöttél?-kérdezte az egyik fiú, még nem tudom a nevét.
-Európából-mondtam ki,az egyszerű választ.
Ekkor belépett a tanár,de nekem még mindig nem volt hely ahol üljek.Szétnéztem és láttam hogy a 'csillámpónis' lány mellet nem ül senki.Ő persze elkezdett bólogatni mintha olvasta volna a gondolataimat,és elkezdte a mellette lévő széket ütögetni,mondván hogy nyugodtam üljek oda mellé,így mellé csusszantam (?). Az órán mindenki bemutatkozott,még a három plázacica is,akikről kiderült hogy Amber ,Ashley és Apryl [A-A-A].A fiúk nevüket már megjegyeztem mert már hívtak focizni,amire ln persze nem mondhattam nemet.A csillámpónis lányról kiderült hogy nem úgy hívják ahogy én hívtam először,hanem Lisának,Lisa Oven.Az osztályfőnöki órákat végig beszéltük,és ismerkedtünl.Mondta hogy van barátja és mindennél jobban szereti, úgy hívják hogy Justin Bieber.Ismerős a neve,de nem tusom hogy honnan,biztos vagyok benne hogy már hallottam valahol.A három óra hamar eltelt,főleg így hogy Lisával végig beszéltük őket.Lisával persze az egész napot elbeszégettük még otthon is,mivel át hívtam magamhoz,én úgy is egyedül lettem volna fent.A délután hamar eltelt,Lisával megnéztünk pár filmet,és már sötétedett.Nem hagytam hogy ilyenkor útnak induljon,inkább mondtam neki hogy aludjon nálam.Persze először tiltakozott de utána belement.Az éjszakát végig traccsoltuk,nem tudom holnap hogy fogunk felkellni.De az már a holnap zenéje..

2-rész

-Szívem !Te hogy nézel ki?-kérdezte tátott szájjal anyám.Közelebb jött és elkezdte piszkálni,hátha paróka,de nem ez az én hajam.Már kezdett idegesíteni ,hogy még mindig körülöttem legyeskedik.-Anya!most már elég! Már kicsodáltad magad,szóval már befejezhetnéd-mondtam neki morcosan és elindultam a konyha felé .-Van valami kaja?-kérdeztem és kinyitottam a hűtőt.-Nem sokára kész a vacsi-mondta és ő is bejött a konyhába.
A vacsorának tényleg nem kellet sok idő,és kész is lett.Miután megvacsoráztam felmentem a szobámba. Az este folyamán megnéztem pár filmet,majd elnyomott az álom.



                                                                Reggel***

       
                   
  Most kivételesen nem keltett anyám,így addig aludhattam ameddig csak akartam.Nagy sóhajjal keltem ki az ágyból,és az utamat a fürdő felé vettem.fél órán belül kész is lettem,és leindultam a földszintre.Anya már nem volt itthon,de egy cetlit találtam a hűtőn.
'kicsim,bekellet mennem dolgozni,nagy a felhajtás a most a munkahelyemen.Pénzt hagytam itthon,még be kell vásárolni.Légy jó,puszil 
                                                                      anya'  
Ez a reggel is remekül indul.Morogtam egy sort.És elindultam egy kis élelem ért..
Már nincs sok a hétből,csak pár nap,és indulok.Sokat gondolkoztam rajta hogy fognak-e fogadni.Nagyon remélem hogy igen.Kíváncsi vagyok az új csapatra.De van még pár nap így azt még megpróbálom kiélvezni és aztán irány LONDON. Ma nem terveztem semmi különöset,csak megnézek 1-két filmet.


                                                     Pár nappal később***



A hét párnapjai hamar elteltek és ahogy közeledett a nagy nap annál jobban izgultam.Már bevoltam zsongva teljesen.Anyámnak az idegére mentem.De most már a repülőn ülök,és nézem az ablakon keresztül a tájakat.Még mindig nem nagyon fogom fel ezt az egészet,hogy Londonban fogok tanul,-lakni-. Pár óra múlva leszállt a gép,és taxi  keresésbe fogtam.Leintettem edjet és és ő megállt.Pár perc múlva a londondi lakásba vezető úton voltunk.  Miután kitett,kifizettem a taxit és elindultam a lakáshoz,föl az emeltre,miközben csak néztem szét hogy körülbelül mi hol van..A lakásom viszonylag elég nagy,teljesen megvagyok elégedve vele.Egy nagy konyha és egy nagy szoba,és egy fürdő.Sosem gondoltam volna,hogy valaha ilyenben lesz részem.Gyorsan kipakoltam,és elindultam  szétnézni a környéken.Rengeteg kávézót és boltot láttam,amit szerintem elég gyakran igénybe fogok venni.A nap gyorsan eltelt így sötétedéskor mentem csak vissza.Holnap lesz az első napom a suliban,nem tudom azt mondani hogy nem izgulok,mert akkor nagyot hazudnék.Ha rá gondolok a holnapra görcsbe rándul a gyomrom.Kételyek között feküdtem le.De aludni nem nagyon tudtam.

1-rész

El sem hiszem hogy ez velem történik meg, a levélben az áll hogy "ön az ösztöndíjprogramra sikeresen felvételt nyert". Előszőr totál leblokkolva álltam és csak olvastam a sorokat,hogy is történt ez meg,de azt felfogtam avval a kis eszemmel és lerohantam a lépcsőn a konyhába,anyához,hogy közöljem vele a hírt.De gondolhatta hogy felvettek mert fülig érő vigyorral értem oda hozzá.-Anya!Anya! Felvettek!-sikítottam a fülében,és az orra alá nyomtam a papírt.
-Látom,látom!nem kell kiszúrni vele a szemem-mondta mosolyogva.El sem hiszem hogy egy hét múlva már a repülő fogok ülni ami egyenesen Londonba visz.
-Megyek és elmondom a többieknek a hírt-mondtam és felvettem a cipőmet és kiléptem a házból.A focipálya nincs messze csak pár háztömbnyire,így viszonylag hamar oda értem.Mikor megláttak a fiúk,elkezdtek felém futni (?),először nem tudtam mit reagáljak de egy idő után inkább én is elkezdtem futni feléjük.-Sziasztok!-
-Szia-mondták kórusban.
-Emma!,hogy hogy csak most jöttél ki?nyomhattunk volna egy meccset-mondta Chris.
-Vártam a levelet,tudjátok azt az ösztöndíjasat-mondtam nekik mosolyogva.
-Na és megjött?-Kérdezte Ryan,amúgy eléggé félre érthető kérdést.
-Igen,és az állt benne hogy felvettek-mondtam ki és felnevettem.
A többiek is velem együtt örültek az örömömnek,de elmondták azt is hog y"kicsit" fogok nekik hiányozni.Délután még játszottunk egy-két meccset aztán mindenki haza indult,így én is hazafelé vettem az irányt.



                       Reggel***



Arra keltem hogy anya hajnalok-hajnalán rázogatja a karomat.Amit nem nagyon értek.1:miért jött be a szobámba hajnalba,2: És miért ébreszt fel?
-Anya? Miért kell ilyenkor fölkelteni?Te miért nem alszol még?-Csak úgy sorokaztattam anyám előtt a kérdéseket.
-Kicsim,gondoltam hogy most hogy felvettek változtathatnál a külsődön,menj vásárolj magadnak ruhákat.menj fodrászhoz vagy manikűröshöz vagy nem tudom:mondta nevetev.-nem hiszek a fülemnek,komolyan a saját anyám ilyet mond?most komolyan, ezt nem hiszem el,szerintem éjszak elvitték a lelkét és vissza hoztak helyette egy űrlényt.tuti hogy ez van a dologban,biztos vagyok benne.-Anya!Anya! Te jól vagy?Nem vagy lázas? esetleg beteg?-kérdeztem még mindig sokkolva.
-igen,kislányom minden a legnagyobb rendben van csak gondoltam elmehetnél vásárolni, de sajnos egyedül mert a főnököm hívott hogy be kell mennem dolgozni-mondta és azzal a lendülettel ki is ment a szobából.Na kösz..Nagyot sóhajtottam és elindultam a fürdőszoba felé és elintéztem a szokásos reggeli teendőket.Aztán megnéztem a szekrényben van-e valami értelmes ruhám.Miután kiválasztottam a szettemet,lesiettem a lépcsőn elvettem a szekrényről a pénz és indulhattam is is. Az első utam a bevásárló központba vezetett.Minden felé csak bóklásztam és nézelődtem,ami megtetszett megvettem,a délelőttoöt el vásároltam.utána az utam a fodrászhoz vezetett,Elmondtam neki hogy mi az elképzelésem,és neki látott.Másfél óráig ügyködhetett aztán megfordított,így a tükörbe tudtam nézni.A látványtól megszólalni nem tudtam,csak hebegtem.
-Ez..ez..el..elképesztő-mondtam ki és ennyi volt,mert többet nem tudtam a látványtól,ennyi volt az össz.Miután kifizettem a fodrászt,és elindultam haza.Haza felé azon gondolkoztam hogy anya mit fog szólni a hajamhoz.Olyan lett amilyenre minid is vágytam *kék*. Beléptem a házajtaján és anyát kezdtem keresni a szememmel,meg is találtam.Először nem ismert mert fel,de aztán jobban megnézte z arcomat,és kiült az arcára a felismerés.ő inkább csak a fejét fogta.

Prológus

Sziasztok Emma Payne vagyok 15 éves.Most kezdtem a 9.-et, és egy ösztöndíjat is megpályázok az idén,amire sok esély van hogy én kapjam.Ösztöndíjról annyit : hogy Londonba kilehet menni tovább tanulni félévtől.Szóval várom a válaszukat. Barátaim inkább csak fiúk vannak mert hogy focizok,a lányok ezt túl fiús- nak gondolják,azt hiszik egy lány nem állja meg a helyét a pályán,de nem is foglalkozok velük. Nos hétfő van péntekig kéne megérkezni a levélnek ha felvettek.Éppen írom blogot és jön be anya egy borítékkal a kezében,ránézek ésé nem tudok semmit leolvasni az arcáról,felém jön és kezembe adja a levelet,ezzel azt mondván a "gyerünk csak nyisd ki nyugodtan" na kösz.. Vajon mi  lehet benne elég vaskosnak tűnik.A levélé az én nevemre szól és az iskolától küldték.Ez az! Megjött a levél! De vajon mi áll benne? ki kell nyitnom.Lassan kezdem kibontani,először rá sem merek nézni a papírra,de ami áll benne azt el sem tudom hinni...