2015. augusztus 23., vasárnap

17-rész


Fejembe nyilaló fájdalomra keltem fel,és hirtelen nem tudtam hogy hol vagyok.Körülnéztem a szobába és megláttam az ágyam mellett csipogó gépet,amiről sejtettem hogy kórházban vagyok.Aztán kezdtek vissza térni az emlékeim a meccsről.Az ágyam mellett alvó Liam-ra néztem aki még álmában is fogta a kezem.A szobában nem csak ketten voltunk,hanem Zayn is ott volt,az aki ablak alatt lévő széket foglalta el,egy másik székre dőlve aludt.De még mindig iszonyatosan jól nézett ki,haja most is tökéletesen be volt állítva.Végig néztem magamon,és megláttam a gipszbe rakott kezemet,amit idáig nem is vettem észre.A torkom iszonyatosan kapart,szükségem volt vízre,ha csak egy korty is az.Nem tudom mióta fekhetek itt,és mióta nem ittam.Elkezdtem köhögni,hátha valamelyikük felébred,aminek hamarosan eredménye lett.Zayn gesztenye barna szemeit rám vezette és mélyen belenézett a szememben.Mérhetelen örömöt véltem felfedezni tekintetében,amitől én is akaratlanul elmosolyodtam.Felállt,és az ágyhoz sietett.Nem várta meg míg valamelyikőnk  megszólal,gyorsan magához rántott és hozzám bújt.Fejét a nyak hajlatomba fúrta,és úgy szívta be mélyen a levegőt,amitől minden porcikám megremegett,érezte ő is,amin halkan nevetett,de nem tette szóvá.
-Jól vagy?Nem fáj valamid?Nincs szükséged valamire?-tolt el magától és ült le az ágy szélére.
-A fejem még mindig hasogat,de már megmaradok-húztam ki magam;-viszont egy pohár vizet kérnék.-amint kimondta már a kezembe is adta a kis műanyag pohárkát,aminek a tartalmát másod percek alatt ittam meg,és raktam az ágy mellett lévő kis asztalra.
-Mi történt?-kérdeztem Zaynt.-miután már vissza ült az ágyra.
-Agyrázkódást kaptál és eltört a kezed-mutatott a jobb karomra.
-Szerencséd volt hogy ennyivel megúsztad,ahhoz képest hogy mekkorát estél,szerencse hogy itt vagy- mondta majd meg fogta a szabad kezem.
-Mióta vagyok itt?- kérdtem és egyre jobban féltem a választól.
-Egy hete,de nekünk,mintha az örökké lett volna.De most már minden rendben lesz-biztatott-
-Liam-mel mi van?-
-Mióta bekerültél nem hajlandó haza menni,csak addig míg lezuhanyzik,de már jön is vissza.-
-Anya?-kérdeztem,mikor már rájöttem hogy hogy aggódhatott-
-Azután szóltunk neki,miután már stabilizálták az állapotodat,már csak azt vártuk hogy felkelj.De ő is itt volt pár napig.-
-És te-böktem felé-hogy vagy?-
-Most már jól mert már beszéltünk,te felkeltél,és bele nézhetek abba a gyönyörű szép szemedbe - mondta,én pedig éreztem,már szinte hallottam hogy egyre gyorsabban ver a szívem.
-Meddig kell ágyban maradnom?egy kicsit unom,már elülöm a fenekemet.-mondtam és felakartam állni,de Zayn nem hagyta.
-Ezzel várjuk meg Liam-et,oké?-
-Jó,de utána lemehetek a büfébe?Nem is tudom mióta nem ettem normálisat-merültem a gondolataimba ismét.
-Ha fel kell Liam és ha megengedi akkor igen-fel tartotta mutató ujját-lemehetünk-javított ki.
-Emma!Emma,hát fel keltél?Végre!Már azt hittem ez sosem fog bekövetkezni.-mondta a bátyám,és rögtön oda jött hozzám,és ölelgetett meg.
-Már le akartam menn..-nem tudtam befejezni , mert Zayn közbeszólt.-Akartunk.-javított ki ismét.Amin mi csak elmosolyodtunk Zayn-el,ebben ellenben Liam nem így  tett.


                                        Halihóó!!!

                    Nagyon sajnálom hogy csak most hozok részt,ilyen   későn .Ezentúl próbálok már hamarabb részt hozni,és remélem tetszenek a részek.


                                                                          Puszi :*

Felhívás!

                Sziasztok!
 Bocsi hogy már régen hoztam részt,de igyekszem majd ezen változtatni.Ezután ha minden jól megy,rendszeresen kerülnek majd fel részek.A következő rész már 'gyártás' alatt van.Ezúton azt szeretném kérni tőletek hogy írjatok véleményt,jöhet hideg-meleg,csak érdekelne hogy egyáltalán megéri-e folytatnom.
    
                              Puszi :*

2015. június 27., szombat

16-rész

                                          Emma***

                                             1 hét múlva

 Az,az egy hét nagyon gyorsan eltelt.Majdnem  mindennap edzésre kellet mennem,de sokat voltam Lisával és Zayn-el is.Ebből kifolyólag már én is tudom hogy valamilyen formában kötődöm Zaynhez,ha ezt még nem mindig akarom bevallani magamnak sem.
Most itt állok remegő lábakkal a pálya szélénél és várom hogy elkezdjék a himnuszt.Lisa azt mondta hogy lesz egy meglepetése,de fogalmam sincs róla hogy most éppen hol van.A nagy várakozás közepette,végre meghallottam a himnusz dalát,ismerős volt a hangjuk,fejem az énekesek (?) felé fordítottam..A pálya közepén Lisa és Justin énekelt.Ott álltam tátott szájjal és csak néztem őket.Akkor ez volt Lisa meglepetése.Mire fel fogtam hogy mi is volt ez az egész már a pályára kellett menni,és már nem tudtam beszélni a többiekkel.Hát igen,mindenkinek itt kell lennie,mert ők ragaszkodtak hozzá.Mármint az 1D fiúkra értem.Ott ülnek mind az öten az első sorban,9-es számmal a pólójukon.Mivel az a szám van a mezemen.Zaynre pillantottam aki küldött egy biztató mosolyt,de engem nem nyugtatott meg.Hajtott a bizonyítási vágy.Eddig sosem volt ilyen,hogy izgultam volna,de most nagyon beparáztam.A bíró megfújta a sípot és elkezdődött a meccs.


                   ***


A meccsből már nem sok volt hátra kb. 10-perc,és nyerésre álltunk.Az idő huzamosan telt,és még lett volna idő berúgni egyet. A labda hozzám került és elkezdtem futni a kapu felé,nem volt senki a kapunál,szóval szabad utat kaptam.Ollózni akartam.Csak az egy kicsit más kép sikerült,mert rosszul értem el,és sajnos nem talpal sikerült földet érnem.Az egész testem a földre hullt,mint egy rongy baba,sikításra időm nem volt.
A levegőt szaporábban vettem,és már szédültem is (nagyon). A füvet markolásztam,próbáltam felülni,de nem sikerült.Mindenem fájt.A nézőtérre néztem,láttam hogy Liamék őrült tempóban felém futnak.A látásom elhomályosult,és már alig bírtam nyitva tartani a szemem.Még éreztem hogy a többiek rázogatják a vállam,és hallottam hogy Lisa elkezd sírni.De utána már semmit nem észleltem.
 

                 Csokiii!!!!  


       Bocsi hogy ilyen későn hoztam a részt,de ezután próbálom egy kicsit gyakrabban hozni.Remélem tetszik a rész,és az előzőek is.Arra szeretnélek kérni titeket hogy kommenteljetek.
                       Puszi! 


                   

2015. május 27., szerda

15-rész

                                                               Zayn***




Nem hiszem el...hogy lehetek ilyen szerencsétlen,ki mondtam hangosan hogy szeretem,és még hallotta is.Na ez szép,gratulálok Zayn.Rá néztem Emmára,akinek megállt a szájában a kaja.Aztán vártam hogy mit is fog szólni az én nagy 'szerelmi vallomásomhoz'. De csak ott ült és nézett maga elé,szerintem még elfelejtett levegőt is venni.Most egyáltalán nem tudom hogy mit csináljak...Azt nem mondhatom hogy csak barátilag szeretem mert nem úgy van.Hiába az előbb már rosszul voltam a kajától,lassan elkezdtem nyammogni egy szendvicsen.Mindketten a fákat néztük,hátha találunk benne valami érdekeset,de én nem találtam benne semmi újat felfedezni rajta.De aztán megszólalt végre Emma.-Zayn...Sajnálom.. -suttogta, miközben az arcom figyelte. Hirtelen lettem dühös magamra, amiért elmondtam. Várnom kellett volna de ahelyett, hogy magyarázkodtam volna, csak bólintottam.-Zayn! Nézz rám!-mondta szinte könyörgő hangon,ami már szinte nekem fájt.


                     Emma***


Gesztenye barna szemét rám szegezte,és én mélyen bele néztem abba.-Nem azt mondtam hogy hogy egyáltalán nem érzek semmit,csak még nem azt ami te,de senki nem mondta azt hogy nem is fogok,ezért ne legyél ideges-mondtam neki és végig simítottam a karján,ő pedig felsóhajtott.-Na gyere-mondtam neki és lehúztam a takaróra.Mire már egy kicsit jobb kedvel törökülésbe vágta lábait.Miközben mosolyogva belepillantott a kosárba,de aztán hamar le is fagyott róla.-Megetted a kaja háromnegyedét?-kérdezte és elröhögte magát.-Mond,hogy fér beléd ennyi kaja?-kérdezte felvont szemöldökkel,de még mindig ott volt az arcán az a nagy vigyor,ami kezdett idegesíteni,mert hogy az én 'étkezési' szokásaimról beszélgetünk.-És mióta focizol?-kérdezte mosolyogva,avval a mosollyal amibe egyre jobban beleszeretek.Hát még régen Liammel kezdtem el,és foci felé hajoltam,ő meg az éneklés felé,na meg a birkózáshoz.-adtam meg neki a logikus választ.És most legközelebb mikor lesz meccsetek-'tudakolta'.
-Jövőhét Szerda,mához egy hét-mondtam.


                     Holaa!!
    Meghoztam az új részt,aminek remélem 
    örültök.Amint láthattátok nem lett
    valami hosszú,mert próbáltam hamar
    hozni.S egyben szeretnék hatalmas
    köszönetet mondani legjobb
    barátnőm-nek,aki már szinte
    testvérem.Hogy biztatott,és a sok
    segítséget is.Nem tudom hogy fogom
    meghálálni.Köszönöm Oven! Kíváncsi vagyok
    a véleményetekre és kérlek
    kommenteljetek. 
                         Puszi!: Mia         

                  

2015. május 22., péntek

14-rész


                     Zayn***


 Vártam és vártam hogy végre mehessek Emmmáért hogy elvigyem randizni.Ezelőtt soha nem izgultam,de most nagyon.Arra gondoltam hogy elmehetnénk piknikezni.A kosarat már össze készítettem,magyarul telepakoltam mindenféle kajával,ami ehető.Megnéztem az időt és már annyit mutatott amennyit kellet és elindultam Emmához.Nem olyan sokszor találkoztam még vele de már most bele zúgtam.Aminek szerintem Liam kevésbé örül.Nem vagyok olyan hogy első látásra szerelmes,de mikor őt megpillantottam,tudtam hogy Ő kell nekem.Van benne valami különleges.Ami vonz.Az úton csak rajta járt az eszem,nem mintha máskor nem ő volna a fő téma az eszembe.Kék,hosszú hajától csak még csodálatosabb,sőt még focizik is.Elég makacs is. Ami egy kicsit sem zavar,mert ő Emma.Meg fogtam az isten lábát,az biztos.Gondolataimon halványan elmosolyodom. Mikor oda érek a házához,gyorsan kipattanok a kocsimból,bezárom,és becsöngetek.Mosolyogva nyitja ki az ajtót,és beljebb invitál.-Pillanat és mehetünk,csak felkapom gyorsan a cipőmet-mondta de addigra már az egyiket fel vette.Addig végig tudtam nézni rajta.Egy fekete csőnadrágot vett fel,ami hosszabítja lábait,engem meg az őrületbe kerget vele és  egy fehér hosszabított,fél vállas felsővel párosította.Nem nagyon öltözött ki,de nekem így is a legcsodálatosabb.Beszálltunk a kocsiba és elindultunk egy parkba.Nem sokszor voltam még ott,de már messziről is megfogja az embert a táj.Nem csak Emma.Kiszálltunk és én a csomagtartóhoz siettem .Először egy kendőt vettem ki.-Nem mondod komolyan hogy még a szememet is be kell kötni?-kérdezte mosolyogva.-De hogy nem!-vágtam rá nevetve.-Na gyere ide és hagy kössem be-mondtam neki és a kezemmel közelebb 'invitáltam'.-De most miért nem láthatom?-kezdett el nyafogni,habár így is cuki (?) volt.-Mert meglepetés,az meglepetés.Szóval addig nem veheted le a kendőt amíg nem szólok.Rendben?-kérdeztem és ismét elröhögtem magam a semmin.-Rendben.-sóhajtott végül fel.Kivettem a kosarat is és elindultunk egy fa közelébe.
Nem bírt várni így elég hamar levettem róla a 'szemfedőt'. Mikor megpillantotta a 'rózsaszínlevelű' fát (nem tudom a nevét) egy hatalmas mosoly ült ki az arcára,és szerintem még levegőt is elfelejtett venni,amitől az én kicsi szívem is egyszer-kétszer félre vert (Oven ne értsd félre XD).
-Na mit szólsz?-kérdeztem, és elkezdtem le teríteni a takarót.-Ez,egyszerűen gyönyörű!. Káprázatos!,és egyben meseszép is.-mondta ki egy szuszra,azt ami először a nyelvére jött.


                     Emma***


Zayn mikor levette a szemfedőt ,egy mese szép táj, és fa tárult elém.Soha nem láttam ahhoz hasonlót.Rózsaszín levelű fáról még csak nem is hallottam (mondjuk az az én hibám...). -Na mit szólsz?-kérdezte és leterítette a takarót,és a piknikes kosarat az ölébe vette.Azt miért nem láttam eddig.Elhoz egy gyönyörű helyre és még kaját is hoz.Ő egy Isten.Abban biztos vagyok.gondolataimon csak elmosolyodom.Majd bevillan hogy kérdezett valamit,és válaszolni kéne rá.-Ez,egyszerűen gyönyörű!. Káprázatos!,és egyben meseszép is.-fejeztem be a mondandómat.Leültem én is pont vele szemeben,így pontosan ráláttam arcára.Minden féléről beszélgettünk,ha komoly volt akkor fa arccal hallgattuk egymást,de ha vicces sztori került sor akkor szakadtunk a nevetéstől,miközben ettünk is.Tudunk vagy tudunk? Zayn egy idő után már abba hagyta az evést,mert már kezdet rosszul lenni,az anyag mennyiségétől.Én nem,én mindig eszek.Ha unatkozok,ha éhes vagyok,vagy ha egyedül vagyok akkor is,ugyan mindegy mennyit eszek,le futom,vagy ha nem akkor nagyon-nagyon elhízom.Ez így tök jó! Én itt eszek,Zayn meg nézi.-Nem tudom hogy te hogy bírsz ennyit enni,én már ha ránézek rosszul vagyok-mondta és inkább elfordította a fejét és vissza (?).-Nem tudom! Szeretek enni!Habár így is elfogok hízni...-és elkezdtem a kezemmel mutogatni magam körül egy hordót,és megint bele haraptam a szendvicsembe. -Én nekem így is úgy is tökéletes vagy,úgy szeretlek ahogy vagy-mondta ki,de csak aztán esett le neki hogy mit is mondott,és nekem pedig meg fagyott az ereimben a vér.Nekem csak egy mondaton járt az eszem,az hogy Zayn szeret.Ezt nem hiszem el,de most komolyan.Több ezer lány csorgatja a  nyálát,és neki pedig én kellek.Oké!,azt hiszem sokkot kaptam.

2015. május 16., szombat

13-rész



                                                                    Emma***


Elég morcosan keltem mivel,Lisa már itt volt hajnali 8-kor,és rátapadt a csengőre.-Szia Lisa!Mit keresel itt ilyen korán?-kérdeztem és a kezembe ásítottam egyet.-Justin most indult el,szóval most kell utána menni.Szóval gyorsan kapd össze magad és siessünk!-jelentette ki határozottan,inkább nem szóltam semmit mert féltem hogy fej nélkül fogok a kocsiban ülni.A hamar elkészülés háromnegyed órába telt,de nekem még az is kevés volt hogy kellően megelégedjek magammal. Nem tudom hogy történt de tudtuk követni Justint.Egy ékszer boltba ment,de nem tudtam elképzelni minek.Ránéztem Lisára aki már falfehérré sápadt,aszt hittem itt ájul el mellettem.Egy jó félórán belül kijött és egy közeli kávézót vett úti célnak,ahová mi is követtük.Gyorsan elküldtük a címet Hayleynek hogy hova kell jönnie,és mi pedig vártunk hogy történjen valami.10 perc elteltével egy vörös hajú lány lépett be.Először nem ismert meg minket a parókától és a ruhától,de miután elkezdtem mutogatni neki hogy mi vagyunk azok leült mellénk.Tehát ő Hayley.Be vallom egész csinos lány,nem csodálkozom hogy Lisa direkt őt hívta.-Tehát! eljátszom mennyire bejön nekem,kérdezősködök,majd fájdalmad búcsú utána lelépek?-kérdezte mosolyogva,de mi nem mosolyogtunk.Lisa direkt háttal ült Justinnak hogy valamit hát ha hall.Hayley célba vette Justint és leült a szembe lévő székre,és elkezdtek beszélgetni,elég jól játsza a szerepét a csaj...Minden féléről beszélgetnek,de nem lényegesekről.De aztán megakadt a fülünk (?) valamin.-Van barátnőd?-kérdezte az emberünk,mi pedig lélegzet visszafojtva vártuk a válaszát.-Nekem hercegnőm van!-jelentette ki,amire Lisa még jobban lesápadt.Nem hiszem el hogy nem esik le neki hogy róla beszél Justin.egy hirtelen mozdulattal kopogtatta meg a hátát Lisának,aki levegőt elfelejtett venni.-Nem hiszem el!-kezd el morgolódni.-Lisa,remélem hogy leesett hogy rólad beszéltem- mondta neki Justin.Lisa feje pár perc múlva pirosra váltott,aminek nagyon örültem mert már legalább nem akart rosszul lenni.-Nem akarok senkit megbántani,de ez a nyomozósdi nem áll jól nektek,s már 5-perc alatt le is buktatok.Egy magánnyomozó sírva szaladt volna el-mondta Justin.-Nem hiszem el hogy ilyen könnyen lebuktuunk,pedig azt hittem tökéletes az álca.-morgolódtam most már én is.Megnéztem  az időt,ami már 12:26 percet mutatott,aminek már nagyon örültem mert nem sokára találkozok Zaynnel.-Na jó szerelmes pár sok boldogságot,most hogy nincs semmi para,és lépek-mondtam és felálltam és mindkettőjüknek adtam két puszit.-Várj! Én is megyek!-és már fel is pattant és lépett mellém-Na akkor sziasztok!-nem vártuk meg válaszukat,csak kiléptünk az ajtón.-Szerencsés Lisa hogy egy fiút fogott ki-mondta mosolyogva Hayley.-Jah, az biztos-mondtam ki.Mi is elbúcsúztunk és elindultam haza fele.Végig azon gondolkoztam hogy mit is vegyek fel.

2015. május 14., csütörtök

12-rész ~Nyomozás~


                                                               Zayn***
 A válasza igen volt aminek mérhetetlenül örültem,nem tudtam nagyobb örömöt elképzelni.Még egy kicsit beszélgettünk hogy hol is lesz,meg mikor,de aztán álomra hajtottuk fejünket.Reggel a hajam össze vissza állt,amit el is kezdtem igazgatni,míg Emma aludta.Aztán felnyújtotta kezét és megfogta az enyémet és mindkettőnkét maga mellé helyezte.



                                                                  Emma***


Ma végre haza megyünk és nem kell itt nyomorognunk a fiúkkal.Az össze pakolás sokkal gyorsabban ment mint a kipakolás.Gyorsan össze dobtuk a cuccunkat és el is indultunk.Az út kb másfél órás volt,aminek én kevésbé örültem.Megbeszéltük hogy Zaynnel holnap megyünk majd randizni,de azt hogy hova azt nem mondta el.
Lisával megbeszéltük délután hogy délután találkozunk,így a délután járt az agyam mert kíváncsi voltam hogy mit akar mondani,a hangjában hallottam hogy ideges.Miután kitettük őket ,felszaladtam a szobámba,és átöltöztem.sietősen csináltam magamnak egy kis 'vacsorát'.A délután végig az járt a fejemben hogy mit akarhat mondani,azt mondta hogy sürgős és fontos.Lehet hogy terhes gondoltam magamban.áááá nem hiszem.Megnéztem az időt és már indultam is a kávézóba ahová megbeszéltük a találkozót.A kávézó nincs messze csak 5 perc gyalog.Miután megláttuk egymást gyors puszival köszöntöttük egy mást,és leadtuk a rendelésünket.Na mi volt az a sürgős ami nem várhatott?-kérdeztem komolyra fordítva a szót,és megérkeztem a kávénk is.-Aszt hiszem Justin megcsal-én pedig majdnem félre nyeltem,láttam rajta hogy egy kő esett le a válláról hogy elmondta.-Miből gondolod-kérdeztem és inkább leraktam a kávét,ne hogy még félre nyeljek itt.-sokszor elmegy és nem mondja hogy hova,egy-két órára kiesik.A múltkor azt mondta hogy megy stúdiózni,aztán másnap azt mondta hogy előző nap a haverjával talákozott.Látom rajta hogy valamit titkol,de nem tudom kiszedni belőle.-szemeim elkerekedtek szavai hallatán,nem hinném hogy Justin megcsalná,amióta ismerem ők a tökéletes pár,és látszik Justinon hogy szereti Lisát.De ha mégis megcsalja,addig élt Justin....-Nem hinném hogy megcsalna,szeret téged-mondtam neki és bátorítóan megfogtam a kezét.-De hogy biztos legyünk benne,arra gondoltam hogy felbérelhetnénk valakit.-mondta komolyan.Amire én azt hittem először hogy viccel,de nem.-Mikor?Vagy most mi a terved főnökasszony?-kérdeztem,mert bármit csinál én mellette leszek.-Felbérelünk egy lányt,és rá állítjuk Justinra,és közben figyeljük hogy ő mit lép,mert ha egy flörtnél Justin többet akar vagy egyeltalán letagadja hogy van barátnője...-mondta és erre még jobban elszomorodott.-Bízok Justinban de ha valaki bogarat ültet az ember fülében akkor az már ott is marad-mondta.és megitta a kávéja maradékát.-És kit hívhatnánk fel?-kérdeztem és erősen gondolkoztam a saját kérdésemen.-Van egy lány akit még egy koncerten ismertem meg,itt lakik közelben,szerintem fel is hívom-mondta és tárcsázni  kezdte a számot.Megbeszéltük hogy holnap délelőtt kiderítjük hogy mi is Justinnak az a nagy titka.Elköszöntünk egymástól és mindketten külömböző irányt vettünk célba.Hulla fáradtam értem haza,a lábam is lejártam,pláne magassarkúban.Átvettem a pizsamám és bedőltem az ágyba és így aludtam el.