4-rész ~ "A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz; a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz. A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél; a barát az álom, mit éberen kerestél. A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van; a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban. A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát; a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát. A barát egy csillag, mit az éj varázsol; a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol. A barát a láng, mely kitáncol a tűzből; a barát az emlék, mit szívedben őrzöl. A barát is csak ember,s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik...

Reggel tényleg nehezen keltünk fel,mert egész éjszaka fent voltunk.Nagy nehezen kikecmeregtünk az ágyból,ki ténferegtünk a konyhába enni.Megreggelizünk,és gyorsan elkészültünk,indulhattunk suliba.Az oda vezető utat végig nevettünk,a semmin.Jól indul a nap.
-Sziasztok -köszöntünk a többiknek.
-Sziasztok -köszöntek vissza,mi pedig beléptünk a suliba.
Mikor beérünk a terembe abban a pillanatban szólalt meg a csengő,szóval épp időben.Levágódtunk a padba és úgy vártuk a tanárt.Első óránk matek volt,mi persze azt sem tudtuk hogy milyen nyelven beszél,így ezen is röhögtünk egy sort,mint minden máson is.
-Délután mit csinálsz?-kérdeztem Lisától.
-Ma Justinnal találkozom - mondta és egy kicsit elpirult.
-Nekem meg ma lesz az első edzésem a lányokkal,kíváncsi vagyok hogy milyenek lesznek a többiek-mondtam neki mosolyogva.
Lisa az egyetlen lány akivel jól kijövök.Lisa ő olyan barátnő akiről mindig is álmodtam,még kevés ideje vagyunk barátok,de érzem ez egy életre szól.Ha neki kell segítség vagy bármi más,szó nélkül számíthat rám,és ez szerintem így van ez fordítva is,feltétel nélkül megbízok benne.  „A barátaid a szíved egy része, ha kitépnék őket, holtan esnél össze.”

Ma kivételesen  Ashley-ék nem nagyon szóltak be. A sulinak 'hamar' vége lett.Órák után kifelé lépkedtük a suliból Lisával.Megálltunk az épület előtt és ott beszélgettünk.Az útcába bekanyarodott egy fekete autó és közeledett felénk.Hírtelen megállt és kiszált belőle egy fiatal srác és Lisához lépett,és megcsókolta.Ekkor esett le hogy ő.Ő justin Bieber,a nagy sztár.Nem utálom,sőt még néha meg is hallgatom a számait,de nagy Belieber sem vagyok. Felém fordult és kezét nyújtotta felém,a másikkal Lisa kezét fogta.

-Justin Bieber-mondta moslyogva

-Emma Payne-mondtam neki és kezet ráztam vele.

Össze ráncolta homlokát,mintha gondolkozott volna,és mintha megvilágosodott volna,megszólalt.

-Te vagy Liam Paynenak a húga-kérdezte.

-Igen, ha bár már elég rég láttam,mivel mindig úton vannak a többiekkel,bár velük még nem találkoztam csak koncerteken,vagy tv-ben-válaszoltam neki elég  hosszan.

-Még hogy-hogy nem találkoztatok?itt vannak ők is Londonban-mondta.

-Tényleg?Juj de jó!-csillant fel a szemen-és letörölhetettlen vigyor ült ki az arcomra.

még beszéltünk egy két szót de utána leléptek,és én is haza mentem.    

                       Liam Payne szemszög***

Fáradtam léptünk be a lakásba.Egésznap stúdióztunk és ide.oda kellet szaladgálnunk.Ledőltem a kanapéra míg Niallék a konyhát.Már majdnem aludtam,mikor a telefonom elkezdett csörögni.A kijelzőn a hugom száma villogott.Nem sokáig haboztam és felvettem.

-Szia hugi! - szóltam bele elég hangosan ahoz hogy a többiek is meghallják.-Szia Liam-szólt bele élesen.-Hogy vagy?-kérdezte 

-Elvagyok.Nagyon hiányoztok,te?-kérdeztem vissza.

-Hát..megvagyok,de azon hogy hiányzunk azon lehet segíteni-mondta, és lehetett hallani a hangján hogy mosolyog.-Ezt hogy értetted?-kérdeztem lélegzetfolytva. 

-Úgy ahogy mondtam. Én most Londonban vagyok.-Mondta ki egy szuszra.De én felfogni sem tudtam mit mondott.De aztán lassan sikerült.

-Mi?te Londonban?mégis mit keresel itt?.-raktam fel a kérdéseket,a többiek csak hallgatták a beszélgetésünket,mert időközben kihangosítottam a mobilt.

-Ösztöndíjjal kijöhettem,félévtől vagyok kint.-mondta büszkén az ösztöndíjszót. -Büszke vagyok rád rád kis hugicám - mondtam neki mosolyogva.

-Valamikor talkozhatnánk -dobtam fel az ötletet ami először jutott eszembe.

-oké,benne vagyok,mikor?-kérdezte

-Ma jó neked?-remélve hogy igent mond 

-Ma sajnos nem,mert foci edzésem lesz,majd holnap nem jó,-mondta egykicsit letörve.

-Még mindig focizol?azt hittem már abba hagytad,de akkor jó a holnap-mondtam neki.-persze,mért hagytam volna abba?az,az életem,hol találkozzunk?-kérdezte,hogy tudjunk a egyeztetni.  

-Most hol laksz?és akkor érted megyek. -mondtam neki

-Majd SMS-ben elküldöm a címem,de most mennem kell,szia-mondta és bontotta a vonalat.Megsem várva a válaszomat.Körbe néztem és láttam a körülöttem lévőket,mindannyian vigyorogtak.

-Holnap jön a hugom,szóval viselkedjetek emberin-mondtam nekik röhögve.Az este nem kellet minket ringatni,mert eléggé elfáradtunk a mai nap folyamán.